Kellet egy kis zene miközben írtam. No meg minden összejött de én egy ki bebaszott warrior vagyok megküzdöttem az ihlet hiánnyal. Ezt a rész egyik barátnőmnek küldöm Timi imádlak tudod <3 jó olvasást mindenkinek remélem tetszeni fog. :)
Már egy hét eltelt mióta nem találkoztam a B.A.P-vel.(Lehet jobb is.) Ma hétfő van és én nem akarok suliba menni furcsa dolgok történek mostanság ott. Furcsa, hogy csak velem, mert hogy a barátnőmnek nincs úgymond titkos hódolója míg nekem van de halvány lila gőzöm sincs hogy ki. Ez a titkos hódoló tudja hol lakom a telefon számom és még azt is tudja hogy hova járok suliba. Néha mikor megyek haza a suliból olyan mintha követnének biztos csak beképzelem vagy valami de akkor is. Reggel kaptam a zaklatómtól egy üzenetet. Kezdek félni rossz ez a tudatlanság.
"Jó reggelt szépségem!
Remélem rólam álmodtál, mert én rólad arról, hogy épp velem vagy és szorosan magamhoz ölelek védelmezően. Te pedig belesimultál az ölelésembe. Csodás egy álom volt csak is miattad mert veled álmodtam és te ott szerettél engem.
Jó tanulást és gondolj sokat rám ezer csók. <3<3<3
UI: Egyszer majd mikor itt az ideje megtudod ki is vagyok igazából."
Hát ilyet se sűrűn kap az ember. de ennél már csak jobb jöhet. Miután elolvastam az üzenetet megnéztem hány óra van örömömre mint mindig késésben vagyok. Gyors rohantam készülődni és indulásra készen indultam is a suliba. Barátnőmmel most nem találkoztunk mert sikerült megbetegednie szegény. Suli után meg kellene látogatnom gondolatomból egy test zökenttet ki aminek sikeresen nekimentem. Nem törődöm módon bocsánatot kértem és mentem volna tovább ha az a személy akinek sikeresen nekimentem vissza nem ránt hála neki elvesztetem az egyensúlyom és már majdnem földet értem, de erős karjaival védelmezően fogott, hogy ne érjek földet. Ránéztem és csak egy kicsit megállt a szívem mikor belenéztem gyönyörűen csillogó szemeibe mely vonzta tekintetem. Köpni nyelni nem tudtam annyira meglepődtem. Vajon mit keres erre??
- Te mit keresel itt?- kérdeztem rá.
- Neked is jó reggelt szépségem örülök, hogy látlak hogy aludtál??
- Én kérdeztem előbb szóval nyögjed csak ki. - Kezdtem bepöceni.
- A nevedet szivesn nyögöm miközben lepedőakrobatázunk. - Nézet rám perverz mosolyjal arcán nem is ő lenne.
- Ne szórakozz mert rád küldöm Gukkit.- néztem rá erélyesen - Azt te se szeretnéd.
- Persze hogy nem szeretném és kérdésedre válaszom hozzád jöttem édesem. Ohh és ki hagytam a legjobb rész ma nem mész suliba mert velem jössz szépen.
- Én miért mennék veled? Mit tervezel Hova viszel de ami a legjobb kérdés mit akarsz csinálni velem??Tudod nem igazán bízom benned.
- Ugyan már igazán megbízhatnál bennem nem csinálok semmi rosszat ígérem. Csak gyere velem most és később mindent megtudsz rendben?
- Egyszer élünk kivételesen elmegyek veled. De ha még egyszer elkezdesz itt perverzkedni kicsinállak. Világos.- néztem rá szigorúan.
- Rendben akkor indulhatunk édesem.
- Ha nem hívsz többet így indulhatunk.
- Add a kezed. - és már tartotta is a kezét hogy fogjam meg.
Megfogtam a kezét és már indultunk is tovább. Be kell vallanom kicsit féltem hogy hova megyünk de megbíztam benne teljes mértékben. Nem tudom miért de Zelo mellet mindig ideges vagyok és kétszer olyan gyorsabban ver a szívem mint előtte. Lehet ezt váltja ki belőlem Zelo. Észre se vettem és már meg is érkeztünk egy nagyon szép és csendes parkba. Elindultunk a közepe felé ahol egy pokróc ki volt terítve és rajta minden ami piknikhez szükséges. Leültünk és elkezdtünk beszélgetni jelentéktelen dolgokról. Most hogy kezdtem megismerni nem is olyan amilyennek a fiúk előtt mutatja magát. Nagyon megkedveltem azt kell mondanom és azok a szemek rabul ejtenek.
Zelo ránézet az órájára és mondta hogy indulnunk kell ha nem akarunk elkésni. Én persze ebből szokás szerint semmit nem értettem. Újra útnak indultunk kézen fogva. Nagyon romantikus volt. Egy mozihoz mentünk megvette a jegyeket én nem is nagyon figyeltem,hogy melyik filmre ülünk be, mert a gondolataim valahogy elterelték a figyelmem. Vettünk popcornt és colát beültünk a mozi terembe. Elkezdődött a film az első 30perc még viszonylag nyugis volt utána valami fura lény előjött és és én innentől nem mertem már nézni a filmet inkább Zelohoz bújtam aki védelmezően átölelt, és és....megpuszilt o.O . Oké én itt kapok sokkot. Vége lett a filmnek és én sikeresen túléltem díjat ide. Mikor kint voltunk már az utcán csörgött a telóm felvettem mit sem sejtve.
- Haló? - szóltam bele halál nyugalommal.
- TE HOL A FÉSZKES PICSÁBA VAGY ÉS MIÉRT NEM MENTÉL MA SULIBA??? - Kérdezte nem kicsit ingerülten a bátyám.
- Aham persze és akkor ő miért nem tudja hogy hol vagy??- kérdezte.
- Jaj biztos csak azért mert nagyon beteg nem is tudja mit beszél ne is törődj vele.- kezdtem kifogyni a kifogásokból.-De nekem most mennem kell szia.
Gyors letettem mielőtt még bármit reagálhatott volna. Zeloval kézen fogva elindultunk hazafelé vagyis hazakísért de a ház előtt egy nem várt vendég fogadott. Gukki személyében és nem kicsit volt ingerült. Megszorítottam Zelo kezét amit nem nagyon akartam elengedni, mert megnyugtatott, hogy ott van mellettem. Ő is észrevette a felénk közeledő veszély forrást. Gyors egyeztetés alapján eljátsszuk hogy együtt vagyunk (jó is lenne ha nem csak eljátszanánk). A mai nap minden percét élveztem. Míg ezekre gondoltam a bátyám már ott is állt előttünk és az összekulcsolt kezeinket nézte nem kicsit dühösen. Mi lesz még itt???
Folytit *----*
VálaszTörlés