2014. március 9., vasárnap

2.rész

Elérkezett a várva várt pillanat. Egyet pislogtam és már szombat lett még szerencse, hogy tegnap már délután elraktam ami kelleni fog nekem. Tavasz vége volt így nagyon melegem volt. Arra keltem, hogy valaki szólongat és rázogat. Ki képes kora hajnalban zaklatni komolyan mondom leverem. Mikor kinyitottam szemem kicsit meglepődtem, mikor meglátam ébresztőm. Gukki volt az aki hajnali órákban zaklat, ránéztem az órára ami 9 órát mutatott, igen nekem ez még kora hajnal. Ő csak engem nézz és mosolyog.
- Kell fénykép hamár ennyire nézzel? - ő csak kinevett, köztudott hogyha felébresztenek nem éppen kedves vagyok.
- Neked is jó reggelt és köszi nem kell már van - én értetlenül nézek rá ő meg csak megmutatja a telefonját, amiben én vagyok a hátérkép és épp alszok. - na de kelj fel és készülödj már indulnunk kéne. Már várnak a többiek. - és ezzel ki is megy a szobából még mielőtt megkérdezhetném, hogy kik várnak.
 
A ruha amit aznap felvettem

Gyors felöltözök hajamat leengedve hagyom kis smink és már is szalon képes vagyok. Lementem a konyhába ahol a bátyám épp szendvicset gyártott kirakta egy tányéra és elém rakta, hogy egyem meg. Miútán végeztem a tányért bele raktam a mosogatóba, felkaptam a táskám amiben a ruháim voltak és indultunk is. Az úton végig beszéltünk és nevetünk míg a vidámparkba nem értünk, én csak elmosolyodtam nem sűrűn járok vidámparkba. Megvetük a jegyeket és már bent is voltunk. Gukki mondta, hogy el kell intéznie egy hívást addig én szétnéztem, hogy mivel kellene kezdenünk, mikor végzet a telefonálással visszajött és kijelentette, hogy 2 perc és itt vannak én megint csak értetlenül néztem rá de nem zavartatta magát. Pár perc múlva oda jött hozánk 5 fiú én értetlenül nézzem de a testvérem csak lepacsizott velük, és most esett le, hogy kiket vártunk. De még mindig nem tudom hogy kik ők de valahonnan ismerősek. Mikor közelebb jönnek meg is tudom miért hát persze, hogy a bátyám csapattagjai. Egész hejesek csak a bátyám meg ne tudja. Mosolyogva köszöntek és bemutatkoztak.
- Szia Himchan vagyok - mosolygott az egyik.
- Szia Daehyun  vagyok. - ő is úgy csinált mint Himchan.
- Youngjae - mosolyogva intett.

- Jungup. - intett.
- Jun Hong de mindenkinek csak Zelo már sokat hallotunk rólad és azt kell mondjam sokkal szebb vagy mint ahogy mondta Guk- mosolygott ő is először meglepett, hogy hallotak rólam, útána már csak felnéztem rá szó szerint, apám mivel etették, hogy ilyen magasra nőtt mellete egy törpének érzem magam.
- Sziasztók és köszi - jöttem zavarba ami nem jellemző rám - én Chae Rin vagyok éls veletek ellentétben én nem sokat hallotam rólatok - néztem jelentőség teljesen édes kedves bátyámra. Annyira ciki volt, hogy én nem tudok róluk semmit csak azt ami a TV-ben mondanak de ki tudja, hogy mi az igazság belőle. Ők csak megszepenve néztek.
- Nem baj így legalább megismered az igazi oldalunkat nem csak azt amelyiket a szimpadon adunk. Te legalább a maszk mögé látsz. - mosolygott nagyon kedvesen Youngjae. Nem értem hogy Gukki miért nem mutatott be nekik hisz nagyon kedvesek.
- Köszi na de mire üljünk fel először is? - kérdem. - Bátyus szerinted?
- Öhm...mit szólnás a hullám vasúthoz - mutat a mögötem lévő ide-oda csavargó hullám vasútra ahonnan síkitások halatszódnak. Nincs tériszonyom de akkor is félelmetes egy kicsit.
- Rendben akkor menjünk - és indultunk az oda útat nevetve tettük meg de ahogy egyre közelebb mentünk úgy egyre jobban kezdtem megijedni. - Jól átgondoltam ezt? - kérdem magamtól. Ez lehet, hogy kiült az arcomra mert Zelo odajött hozzám megnyugtatni.
- Minden rendben? Csak azért mert nagyon ijedtnek tünsz. - mondta.
- Ennyire látszik rajtam? - kérdezem.
- Igen de ne aggódj itt vagyok és vigyázok rád - mondta és megfogta a kezem amivel nagyon megdöbentett ezt észre vette és egyből elengedte a kezem - mármint úgy értem, hogy itt vagyunk mi 6- an és vigyázzunk rád - jött ő is zavarba amin én csak nevetni tudtam. Végül mi és sorra kerültünk és száltunk is fel mellém Zelo ült, bebiztosítottuk magunkat hogy ne essünk ki és már indultunk is. Ezt is sikeresen túléltem, útána még egy csomó dologra felültünk és rengeteget nevetünk. Este felé már fáradtan indultunk is. Én csak követem a többieket, mert én mentem leghátúl. Gukki ezt észre vette és csatlakozott hozzám. Egy ideig csendben mentünk végül megszólalt.
- Jól érezted magad? - kérdi.
- Persze nagyon jól éreztem magam nem értem, hogy miért nem mutatad be őket hamarabb...hisz annyira kedvesek meg minden. - mondom ki azt ami a szívemet nyomja.
- Csak azért nem mutattam be őket mert féltelek és vigyázni szeretnék rád no meg ott van az is, hogy nagyon szeretlek tudod jól. - megölel és add egy puszit az arcomra.
- Tudom és én is szeretlek Gukki - aki most minket nézz biztos azt hiszi, hogy mi egy szerelmes párt alkotunk én ezen csak mosolyogni tudok. - Na és hol fogok aludni?? Hamár nem otthon. - váltok témát.
- Úgy gondoltam, hogy nálunk a dormban rmélem nem baj - kérdi.
- Nem dehogy legalább több időt tölthetek veled és jobban megismerhetem a fiúkat. Miközben beszélgatünk meg is érkeztünk, Gukki előre engedett a szám tátva maradt mikor beléptem valami eszméletlen szép lakás. Ő persze csak kinevete a reakcióm és kikerült, hogy ő is be tudjon jönni.
- Csukd be a szád mielőtt bele repül valami - és tovább megy. 
- Öhm én hol fogok aludni? - kérdem félve.
- Gyere megmutatom neked - jött segítségemre Zelo. Gukki rosszalóan nézet rá.
- De aztán nem nyomulni a hugomra értem - mondta védelmező nagytestvér módjára.
- Úgyan úgy ismersz engem?? - kérdi Zelo. - Mért kezdenék ki a hugoddal? - oké ez fájt, de nagyon, nem értem miért és megindult agy szoba felé én csak követem nem is szóltunk egymáshoz. - Itt is van a szobád ahol aludni fogsz nem sokára vacsi.
- Oké és kösz mindent. - beléptem a szobába nagyon szép volt de nem foglalkoztatott nagyon csak gondolkoztam, hogy Zelo miért mondta ezt. De rá kellet jönnöm, hogy hülyeségeken agyalok aminek nincs egyáltalán értelme. Hisz egy szóval se mondta, hogy tetszem neki csak azt mondta, hogy "sokkal szebb vagy mint ahogy mondta Guk" emlékeztem vissza, de azért álmodozni szabad nem. Nem sokkal később kopogásra leszek figyelmes. - Gyere!
- Csak szólni akartam, vacsi - mondta Jungup.
- Köszi mindjárt megyek. - és ezzel kiment a szobából követem őt az étkezőbe, és leültem enni, ahogy a többiek is.
- Jó étvágyat!! - mondtuk kórúsban. Végeztünk a vacsival el akartam mosogatni, de nem engedték. Ezért inkább elmentem fürödni.
- Öhm merre találom a fürdöt? - kérdem Youngjae-t aki a TV-ről rám nézett.
-  A folyóson balra a második ajtó. - mondta és nézte tovább a TV-t.
- Köszi. - és mentem is amerre mondta és sikeresen meg is találtam. Beálítottam a víz hőmérsékletét és beáltam a zuhany alá csak egy dologról megfeledkezetem. Még pedig, a 6 fiúról akik a kanapén nézi a TV-t. Ennek következménye az lett, hogy elfelejtettem bezárni az ajtót így az egyik fiú benyitott én ézre se vettem adig míg a kintről jővő hideg levegő a hátamnak csapodott. Megfordultam és megijedtem mikor látom, hogy nem más mint Himchan, ő csak meglepeten nézett rám és be is csapta az ajtót. Én még mindig a víz alatt áltam a sokktól mozdulni is elfelejtetem. De azt még hallotam, hogy Gukki megkérdezi Himchant, hogy mi történt de ő csak azt mondja, hogy véletlenül rám nyitott. Gukki mérges lett és a fiúknak kellet leálítaniuk. készen lettem a fürdéssel és én is ki mentem TV-t nézni. A fiúk tekintetét éreztem magamon. Ezért megszólaltam.
- Mi olyan érdekes rajtam? Kértek képet rólam? - nem válaszolt senki ezért tovább néztem a TV-t. Végül Himchan megszólalt.
- Bocsi, hogy rád nyitottam nem szándékos volt.
- Semmi baj tudom, hogy nem direkt csináltad jobban is figyelhetem volna és bezárhatam volna az ajtót. - mondtam kedvesen. Mostmár mindeki a TV-t nézte. Már nagyon elfáradtam ezért mindenkitól elköszöntem és adtam nekik egy jóéjt puszit kivéve Zelot és már mentem is a szobám felé. Bementem és már feküdtem is le azt álmodtam, hogy valaki befekszik mellém és átölel. Másnap mikor felkeltem fel kartam ülni de nem tudtam mert valami a derekamt átölelve nem engedett felülni lenéztem rá, és egy kéz volt az megnéztem a tulajdonosát és elsíkítottam magam mire ő is felket és értetlenül nézett rám. A síkitásomra a többiek is felkeltek és berontotak a szobámba...
A szobám
A ház belülről

2 megjegyzés: