5.rész

Mire oda értünk a bátyámhoz azt hittem elevenen felnyársal a szemével, de nem csak engem áh dehogy kedves kísérőmet is aki nem mellesleg fogja ugye a kezem. Na kíváncsi leszek mennyire kapom a szidást Gukkitól. Mellesleg hozzáteszem ha nem fogná a kezem senki már rég elfutottam volna, de mivel fogták nem is akárki hanem az a személy aki szívem megdobogtatója Junghong. (Mellesleg ő erről nem is tud és ha tudna is akkor se érdekelné mert őneki ugye én még az esete se vagyok.) Végül odaértünk százszor elástam maga.
- Ti hogy-hogy együtt jöttök és nem is akárhogy kézen fogva!! Várom a magyarázatokat és semmi félrebeszélés vagy hirtelen téma váltás!! - figyelmezted Gukki - Na akkor ki akarja kezdeni?? - kérdi kicsit sem kedvesen.
- Öhm hát az úgy volt, hogy ugye én öhm - nem tudtam neki mit mondani.
- Rin csak azt akarja mondani hogy miattam nem ment suliba elrángattam magammal, de ő ellenkezett mikor meguntam felkaptam és nem engedtem hogy elmenjen. - mondta a fél igazságot.
Látni kelet volna bátyám fejét tisztára vörös volt már csak az hiányzott volna ha kitörne mint a vulkán. Elég ijesztő ilyenkor.
-Ja és kihagytam valamit én mondtam neki hogy mondja azt neked hogy Haninál van. - ennek már semmi köze nem volt ahhoz hogy miért hazudtam. 
- Nem lehetne arról szó hogy bent beszéljük meg és ne itt kint ahol mindenki lát minket és simán lebukhatok.- kérdeztem.
Gukki semmit nem szólt csak elindult be mi meg Zeloval kézen fogva. Mielőtt beértünk volna még kaptam a fejem búbjára egy puszit. Hadd ne mondjam mennyire elpirultam az meg még rátett egy lapáttal hogy ezt látta Gukki. Mindannyian leültünk a kanapéra. Yongguk direkt közém és Zelo közé ült hogy még véletlenül se tudjon közel ülni hozzám. Gukki mélyen beszívta  a levegőt majd kifújta ezzel sikerült kicsit megnyugtatnia magát. Végül megszólalt.
- Akkor ti most tényleg együtt vagytok.- kérdezte.
- Igen- válaszolt helyettem is áll barátom.
- Mikor jöttetek össze?? -kérdezte.
- Öt napja. - válaszolt ismételten helyettem. Ohh ha azt ő tudná hogy ennek a fele se igaz akkor ott bajok lenének.
- De tudtommal neked nem tetszik a húgom, és azt is mondtad hogy soha nem is jönnél össze vele. Ráadásul még azt is mondtam nektek hogy a húgomra tilos nyomulni. Megakarsz halni mert akkor azon tudok segíteni?! - kezd dühös lenni. - Mond meg az igazat miért vagytok együtt mi tetszik a húgomban és ez fordítva is kérem tehát Rinni te is elmondod miért vagy együtt ezzel a fa tökűvel. - nézz rám.
- Oké - mondtam.
- Azért vagyok együtt Rinnivel mert egyszerűen mikor belenézek a szemébe olyan mintha csak ketten lennénk a világon. A mosolya olyan hogy ha rá nézek nekem is mosolyognom kell és melegséggel tölt el. Ha meglátom az utcán, ha hozzám ér, ha rám nézz akkor a szívem elkezd hevesen verni és azt hiszem fülig belezúgtam a húgodba. ezt azért nem mondtam el neked mert féltem, hogy mit fogsz szólni hozzá, és eltiltasz tőle. - mondta Zelo egy pillanatra még én is elhittem amit mond de az képtelenség vagy mégis igaz amit mond?? Nagyon nehéz így gondolkodni, hogy mit higgyek vagy mit ne.
- Oké ez egy kicsit nagyon nyálas volt, de egész hihető. Most pedig te jössz Rinni mit is érzel Junghong iránt te is ugyan ezt vagy csak rád erőszakolja magát. - nézet rám mindkét fiú.
- Hát hol is kezdjem - gondolkodtam el és úgy döntöttem hogy az igazat mondom el. - Mikor először megláttam már akkor beleszeretem. Mondhatni szerelem volt első látásra a részemről. Mikor azt első nap azt mondta hogy nem vagyok az esete az nagyon rosszul érintet. Úgy éreztem összetört bennem valami. De mikor másnap ott aludt azt ágyamban megijedtem, hogy mit keres ott. Aztán mikor itthon aludtam kaptam tőle egy üzenetet amiben nagyon cuki volt tehát teljesen elpirultam mikor kaptam de persze először nem tudtam hogy ő írta csak rá pár napra mikor felkeresett és ott elhívott randizni. Én először nem tudtam hogy most csak szórakozik-e velem vagy teljesen komolyan gondolta. Ja és akkor mondta el nekem hogy ő írt rám még aznap este. én megkérdeztem tőle hogy honnan van meg a számom erre ő azt mondta hogy elvette a telefonod míg nem figyeltél. Megjegyzem jobban kéne figyelned a dolgaidra és ennyi lenne a sztori. - mikor befejeztem akkor mind a kettőjükre ránéztem szemükben meg lepettséget és sajnálatot láttam. De a sajnálatot inkább Zelo szemében. Nem értettem hogy miért néznek így rám így rákérdeztem. - Most mi van mi olyat mondtam ami meglepett titeket?
- Öhm én azért lepődtem meg mert nem gondoltam volna hogy pont ebbe a hülye gyerekbe szeretsz bele, és még mindig nem mondtad el hogy mi tetszik benne. - Zelo csak csendben ült és bólogatott.
- Öhm de az annyira zavarba ejtő így nyíltan kimondani. - pirultam el nem is kicsit.
- Ha már egy egész szerelmes sztorit képes voltál elmesélni ez is menni fog.
- Oké na tehát az a helyzet hogy mikor ránéztem és megláttam a szép mosolyát azt hittem ott ájulok el. De szerencsére nem így volt mikor hozzám ért hogy biztasson vagy mikor rám nézet majdnem elolvadtam. A szemeibe szabályosan elvesztem. A szívem olyan gyorsan vert hogy azt hittem el fog futni.
- Értem nem tudtam hogy így érzel iránta. - nézet barátjára aki próbálta eltakarni paradicsom vörös arcát. Én ezen elkezdtem Gukkival nevetni annyira cuki volt.

- Ne nevesetek ez nem vicces még senki nem mondott ilyet nekem. Ilyen nyíltan ilyen zavarba ejtően. - durcizott be de édes. Én fölálltam és megölelgettem. Zelo egy kicsit ledöbbent hogy megöleltem de beleültetett ölébe és úgy bújt hozzám és ölelt vissza. Az idilli pillanatot egy torok köszörülés zavarta meg. Mindketten ledermedtünk. A bátyám zavart meg minket, aki nem mellesleg minket látva zavarba jött ami nem vall rá. Én ezen csak elmosolyodtam. Persze nem hagyhattam ki a beszólást, milyen testvér lennék ha kihagynám.
- Ohh csak nem a nagy Bang YongGuk zavarba jött?? - kérdeztem meg lepödőtséget  tetetve. Ő erre csak bevágott egy grimaszt. 
- Ne előttem nyáladdzatok azt meg köszönném. Egyébként örülök hogy ennyire egymásra találtatok de az még nem azt jelenti kis hölgy hogy nem kell menni iskolába és hazudni a hollétedről. - oktatott ki. 
- Rendben megértetem. - tetettem megbánást.
- Na most hogy ezt tisztáztunk remélem nem baj hogy együtt vagyok a húgoddal és remélem nem tiltod el tőlem. - kérdezte meg álbarátom félve.
- Nem foglak eltiltani egymástól mert a végén még a bandának rossz lenne. De egy dolgot ígérj meg illetve többet.- nézet farkas szemet a maknae-val.
-  Bármit megígérek. - mondta Zelo.
-  Ne bántsd meg, a nyilvánosságot kerüljétek nem akarom, hogy baja essen az én kis hercegnőmnek. - nézet szigorúan Gukki. Ez annyira ciki nem vagyok a hercegnője. :S
- Könyörgöm én nem vagyok már óvodás hogy a hercegnőd legyek 16 éves vagyok már szinte felnőtt. Tudok magamra vigyázni.- mondtam sértődötten.
 - Oké oké jó felfogtam már nem vagy kicsi de akkor is az én szememben akkor is kicsi maradsz mert a húgom vagy és nem szeretném ha valami bajod esni. Tudod vannak örült rajongóink akik képesek bármit megtenni csakhogy az ő oppájuk csakis az övé legyen. - mondta kezdtem meghatódni azon hogy ennyire törődik és félt engem. Őt is megöleltem.
- Köszönöm bátyó hogy ennyire féltesz de itt van nekem Zelo ő is megtud védeni szerintem csak egy kicsit gyúrnia kell na jó nagyon - mondtam és ismét elröhögtük magunkat.
- Ez nem vicces hallod én igen is izmos vagyok nem kell nekem gyúrnom. - sértődött be. Ilyenkor olyan édes.
- Na de fiatalok én most megyek és nem is zavarok tovább, további jó mulatást. Te - mutat Zelora - nem rontod meg a húgomat - én itt elkezdtem kacagni - ez rád is vonatkozik Rinni. - mondta ekkor viszont nem én hanem Zelo nevetett. 
- Képes vagy ilyen mondani a húgodnak én senkit nem lennék képes megrontani. - mondtam saját védelmemre kelve.
- Ismerlek már és tudom milyen vagy. De én most tényleg megyek mert még rengeteg dolgom van és máskor ne lógj a suliból. Értem?- kérdezte.
- Igenis kapitány. - mondtam mosolyogva.
- Rendben akkor én megyek is ja és majd elfelejtettem Zelo érj haza időben. Na én léptem sziasztok és nem rosszalkodni.- megpuszilta az arcom és már kint is volt.
- Amit mondtál az igaz volt - olyannyira elmerültem a gondolataimban hogy észre se vettem hogy még mindig Zelo ölében ülök aki magához ölelve mosolyog rám.
- Hát nem is tudom azt mondjam amit hallani akarsz vagy pedig ne? - kérdeztem meg tőle.
- Én örülnék ha az igazat hallanám tőled. - mondta magához húzva engem.
- Az igazság az hogy tényleg így érzek irántad és tényleg nagyon rosszul eset amit a dormban mondtál. - már keltem is volna ki az öléből ha elengedett volna de ő ragaszkodót hozzám mint egy kisgyerek a kedvenc plüsséhez.
- Bocsánatot kérek érte és csak hogy tud én is igazat mondtam. Tényleg tetszel és szeretném ha nem csak az áll barátnőm lennél. Ezért megkérdezem lennél a barátnőm??- kérdezi a szemembe nézve én elvesztem tekintetében és így néztük egymást még egy jó darabig nekem ráknak tűnt pedig csak másodpercekig tartott.- Mi a válaszod leszel a barátnőm??? - én erre mit mondhattam volna ha kölyök kutya szemeket mereszt rám.
- Leszek a barátnőd. De amúgy most szólok valaki tényleg írt üzenetet nekem miután tőletek hazaértem nem tudod ki volt?? - kérdeztem meg tőle.
- Ami azt illeti de tudom mivel tényleg én voltam. Tehát kicsit megijedtem mikor azt mondtad hogy tőlem kaptál mert azt hittem tényleg rájöttél de ezek szerint nem csak beletrafáltál. 
- Ennek örülök akkor legalább nem kell félnem hogy valaki késő este zaklat engem.- mondtam megnyugodva.
Csönd telepedett ránk de nem az a kínos hanem az a kellemes mikor szavak nélkül is megértjük egymást. Egyszer csak azt vettem észre hogy egyre jobban közeledik egymáshoz az ajkunk (hozzá teszem ez lett volna az első csókom, de csak lett volna ugyanis) mikor már csak már milliméter választotta el ajkainkat őrült módban elkezd csörögni a telefonja Zelonak én meg ijedtemben megugorva a földre estem szitkozódva keltem föl a földről. Zelo gyors előkereste a telefonját és mikor a képernyőre nézet ijedt fejet vágott vajon ki hívhatta hogy ennyire megijedt?? 

Hát nem édes Zelo??
Komikat kérek szépen kinek hogy tetszett? Építő kritikákat várok és sajnálom hogy eddig nem írtam csak ihlet hiányom volt. Igyekszem pótolni a lemaradást. *.*

4.rész

https://www.youtube.com/watch?v=slVzM_pdWV4
Kellet egy kis zene miközben írtam. No meg minden összejött de én egy ki bebaszott warrior vagyok megküzdöttem az ihlet hiánnyal. Ezt a rész egyik barátnőmnek küldöm Timi imádlak tudod <3 jó olvasást mindenkinek remélem tetszeni fog. :)

Már egy hét eltelt mióta nem találkoztam a B.A.P-vel.(Lehet jobb is.) Ma hétfő van és én nem akarok suliba menni furcsa dolgok történek mostanság ott. Furcsa, hogy csak velem, mert hogy a barátnőmnek nincs úgymond titkos hódolója míg nekem van de halvány lila gőzöm sincs hogy ki. Ez a titkos hódoló tudja hol lakom a telefon számom és még azt is tudja hogy hova járok suliba. Néha mikor megyek haza a suliból olyan mintha követnének biztos csak beképzelem vagy valami de akkor is. Reggel kaptam a zaklatómtól egy üzenetet. Kezdek félni rossz ez a tudatlanság.
   "Jó reggelt szépségem!
     Remélem rólam álmodtál, mert én rólad arról, hogy épp velem vagy és szorosan magamhoz ölelek védelmezően. Te pedig belesimultál az ölelésembe. Csodás egy álom volt csak is miattad mert veled álmodtam és te ott szerettél engem.
                                      Jó tanulást és gondolj sokat rám ezer csók. <3<3<3
UI: Egyszer majd mikor itt az ideje megtudod ki is vagyok igazából."
Hát ilyet se sűrűn kap az ember. de ennél már csak jobb jöhet. Miután elolvastam az üzenetet megnéztem hány óra van örömömre mint mindig késésben vagyok. Gyors rohantam készülődni és indulásra készen indultam is a suliba. Barátnőmmel most nem találkoztunk mert sikerült megbetegednie szegény. Suli után meg kellene látogatnom gondolatomból egy test zökenttet ki aminek sikeresen nekimentem. Nem törődöm módon bocsánatot kértem és mentem volna tovább ha az a személy akinek sikeresen nekimentem vissza nem ránt hála neki elvesztetem az egyensúlyom és már majdnem földet értem, de erős karjaival védelmezően fogott, hogy ne érjek földet. Ránéztem és csak egy kicsit megállt a szívem mikor belenéztem gyönyörűen csillogó szemeibe mely vonzta tekintetem. Köpni nyelni nem tudtam annyira meglepődtem. Vajon mit keres erre??
- Te mit keresel itt?- kérdeztem rá.
- Neked is jó reggelt szépségem örülök, hogy látlak hogy aludtál??
- Én kérdeztem előbb szóval nyögjed csak ki. - Kezdtem bepöceni.
- A nevedet szivesn nyögöm miközben lepedőakrobatázunk. - Nézet rám perverz mosolyjal arcán nem is ő lenne.
- Ne szórakozz mert rád küldöm Gukkit.- néztem rá erélyesen - Azt te se szeretnéd.
- Persze hogy nem szeretném és kérdésedre válaszom hozzád jöttem édesem. Ohh és ki hagytam a legjobb rész ma nem mész suliba mert velem jössz szépen.
- Én miért mennék veled? Mit tervezel Hova viszel de ami a legjobb kérdés mit akarsz csinálni velem??Tudod nem igazán bízom benned.
- Ugyan már igazán megbízhatnál bennem nem csinálok semmi rosszat ígérem. Csak gyere velem most és később mindent megtudsz rendben?
- Egyszer élünk kivételesen elmegyek veled. De ha még egyszer elkezdesz itt perverzkedni kicsinállak. Világos.- néztem rá szigorúan.
- Rendben akkor indulhatunk édesem.
- Ha nem hívsz többet így indulhatunk.
- Add a kezed. - és már tartotta is a kezét hogy fogjam meg.
Megfogtam a kezét és már indultunk is tovább. Be kell vallanom kicsit féltem hogy hova megyünk de megbíztam benne teljes mértékben. Nem tudom miért de Zelo mellet mindig ideges vagyok és kétszer olyan gyorsabban ver a szívem mint előtte. Lehet ezt váltja ki belőlem Zelo. Észre se vettem és már meg is érkeztünk egy nagyon szép és csendes parkba. Elindultunk a közepe felé ahol egy pokróc ki volt terítve és rajta minden ami piknikhez szükséges. Leültünk és elkezdtünk beszélgetni jelentéktelen dolgokról. Most hogy kezdtem megismerni nem is olyan amilyennek a fiúk előtt mutatja magát. Nagyon megkedveltem azt kell mondanom és azok a szemek rabul ejtenek. 

Zelo ránézet az órájára és mondta hogy indulnunk kell ha nem akarunk elkésni. Én persze ebből szokás szerint semmit nem értettem. Újra útnak indultunk kézen fogva. Nagyon romantikus volt. Egy mozihoz mentünk megvette a jegyeket én nem is nagyon figyeltem,hogy melyik filmre ülünk be, mert a gondolataim valahogy elterelték a figyelmem. Vettünk popcornt és colát beültünk a mozi terembe. Elkezdődött a film az első 30perc még viszonylag nyugis volt utána valami fura lény előjött és és én innentől nem mertem már nézni a filmet inkább Zelohoz bújtam aki védelmezően átölelt, és és....megpuszilt o.O . Oké én itt kapok sokkot. Vége lett a filmnek és én sikeresen túléltem díjat ide. Mikor kint voltunk már az utcán csörgött a telóm felvettem mit sem sejtve.
- Haló? - szóltam bele halál nyugalommal.
- TE HOL A FÉSZKES PICSÁBA VAGY ÉS MIÉRT NEM MENTÉL MA SULIBA??? - Kérdezte nem kicsit ingerülten a bátyám.

- Hát...öhmm...az úgy volt hogy hogy öhm... beteg lett Hani és elmentem meglátogatni.
- Aham persze és akkor ő miért nem tudja hogy hol vagy??- kérdezte.
- Jaj biztos csak azért mert nagyon beteg nem is tudja mit beszél ne is törődj vele.- kezdtem kifogyni a kifogásokból.-De nekem most mennem kell szia.
Gyors letettem mielőtt még bármit reagálhatott volna. Zeloval kézen fogva elindultunk hazafelé vagyis hazakísért de a ház előtt egy nem várt vendég fogadott. Gukki személyében és nem kicsit volt ingerült. Megszorítottam Zelo kezét amit nem nagyon akartam elengedni, mert megnyugtatott, hogy ott van mellettem. Ő is észrevette a felénk közeledő veszély forrást. Gyors egyeztetés alapján eljátsszuk hogy együtt vagyunk (jó is lenne ha nem csak eljátszanánk). A mai nap minden percét élveztem. Míg ezekre gondoltam a bátyám már ott is állt előttünk és az összekulcsolt kezeinket nézte nem kicsit dühösen. Mi lesz még itt???

3.rész

A fiúk bejöttek, hogy megnézzék az okát, hogy miért sikítok úgy, mint a fába szorult féreg, de mikor meglátták a mellettem levő személyt megértették az okát. Gukkira ránéztek és le is fogták mert nem épp kedvesen nézet a mellettem fekvő maknae-ra. Meg is tudom érteni mert én is meg akarom jelen helyzetben ölni. Egyáltalán mit keres itt mellettem az ágyban és ami legjobb kérdés miért ölel engem??
- Zelo, egy te mit keresel itt, kettő miért ölelsz, három miért alszol velem?? - kérdeztem kicsit nagyon mérgesen.
- Ja hogy ez nem az én szobám... - mondta tetetett értetlenséggel. 
- Öhhm igen....és jó lenne ha elengednél ha szeretnél majd még később gyereket. - mutattam bátyám felé aki képes lenne kinyírni még a mankaet is.
- Ja persze oké öhm bocsi... - mondta ijedtem mikor meglátta Gukki rémisztő tekintetét. Akit alig bírtál lefogni hát nem is csodálom hisz én vagyok az egyetlen kishúga. 
- Ha nem baj most kimennétek fel szeretnék öltözni. - néztem a többi fiúra akik kimentek és becsukták az ajtót mikor kimentek. Már vettem volna le a felsőm mikor valaki megköszörülte a torkát mögülem én meg ijedtem fordulok hátra mert azt hittem hogy már kiment mindenki. Mikor megfordultam látom, hogy Zelo egy kaján vigyorral az arcán nézz rám.És egyre közelebb jön O.M.G. mit akarhat.
- Zelo menj innen fel akarok öltözni.
- Sajnos azt nem tehetem túlságosan is tetszik a látvány....- mondta kaján vigyorral az arcán. - Meg persze szívesen eljátszadoznék veled.
- És még is miért nem teheted?? - kezdtem egyre idegesebb lenni. - Csak álmodba szeretnél játszadozni ha nem mész ki 5 másodpercen belül sikítok és akkor Gukkie ki fog nyírni és nem lesz végképp mivel játszadoznod no meg gyereket csinálni - néztem rá fenyegetően.
- Jó most meggyőztél de ez még nincs befejezve. - mosolygott rám és kiment.
Miután végeztem kimentem a többiekhez. A konyhában találtam meg őket épp reggeliztek. Mindenki engem nézett és sejtettem is hogy miért. A Zelos ügy miatt...:S legszívesebben elfelejteném már most hogy ez megtörtént. Oda mentem a bátyámhoz és adtam neki egy puszit így egy kicsit lenyugodott. Én is leültem hozzájuk enni és elkezdtünk beszélgetni. A feszültség egy idő után átváltozott jókedvé és már senki sem feszengett attól hogy Gukki neki megy egy bizonyos személynek. 
- Gukki mit tervezel mit csinálunk ma?? - kérdeztem miután mindenki megreggelizett.
- Gondoltam bejöhetnél a céghez mert nekünk próbálnunk kell....- mondta szomorkásan - mert reggel hívott a menedzser hogy fellépés lesz ma este.
- Rendben úgyis kíváncsi vagyok a cégre. - mosolyogtam rá még mindig.
- Akkor készüljünk mert 10 perc és indulunk. - mondta édes kedves bátyókám aki érezte hogy nem jól tette, hogy az indulás előtt mondta el hogy 10perc múlva indulás és menekülésre fogta.
- Fúúú... háááá... ggrrr... csak most tudtál szólni nekem még a cuccaimat össze kell pakolnom - mondtam neki nem kicsit kezded elduranni az agyam.
- Már csak 5perc - mondta Zelo csak azért is hogy az agyamra menjen. Ami jelen pillanatban sikerült is neki.
Fújtatva berohantam a szobámba és nem kicsit hangoson, hogy még véletlenül se rezegjen bele az egész ház bevágtam magam mögött az ajtót. A fiúk erre csak összehúzták magukat és meglepődve néztek utánam, Zelonak meg mindenki neki esett hogy miért kellet még jobban felidegelnie. Ő erre csak annyit mondott élvezi mikor mérgesnek lát. Hát most örülhet nagyon a fejének amíg ki nem nyírom, mert most sikeresen elő jött a sátáni énem amit nem nagyon szeretek mutogatni és ezt a bátyám is tudja. Kis idő múlva elindultunk a próba terembe. Sietünk volna de éppen dugóba kerültünk én még mindig ideges voltam ezért lehúztam az ablakot és ki üvöltöttem rajta. (Nem túl kedvesen)
- Mi a faszomat csinálsz te semmire kellő szar házi ne tartsd már fel a sort ezer meg egy dolgom van és így lekésem a randim és ha lekésem ne akarj velem találkozni, mert azt nem éled túl biztosíthatlak róla.
A többiek összehúzták magukat meg se mertek szólalni nem hogy levegőt venni. Miután kiüvöltöttem magam sokkal jobb lett a köz érzetem és vissza dugtam a fejem a fiúk csak egy kicsit nagyon megijedtek a hirtelen kedély változásomtól. Mit ne mondjak én is megijedtem volna ha valaki egyik pillanatról változik a hangulata és úgy őrjöng mit a nem tudom mi és nem is túl nőiesen.
- Na most már sokkal jobban érzem magam - mosolyogtam tündérien. De mikor megláttam a fiúk ijedt és egyben meglepődött tekintettét rákérdeztem. - Fiúk miért vagytok annyira megijedve???Ez rád is vonatkozik Gukki.
- Én.....én....én ki vagy te és mit csináltál a cuki és aranyos jámbor kis bárány Chae Rinnel?? - kérdezte Himchan.
- Én nem ijedtem meg csak meglepett, hogy így is tud beszélni az én szelíd kis húgom mert tudom milyen mikor eldurran az agyad csak amit mondtál annak aki a dugott feltartja hát őszintén bevallva nem lennék a helyében.
- Hihihi sorry ilyenkor zenét kell hallgatnom vagy táncolnom vagy énekelnem és sokkal nyugodtabb vagyok.
- Most hogy ezt tudjuk most már kíváncsi vagyok hogyan énekelsz és táncolsz, merthogy a te kedves bátyád áradozott rólad, de próbáid videóját még véletlenül se mutatta volna meg nekünk. - duzzogott Zelo a többiek csak egyöntetűen bólogattak.
- Talán, azért mert nem akarom hogy lássátok hogyan táncol, mert a végén még valami rosszat fogtok csinálni és meg fogjátok rontani és én Chae Rinnem. Ja és kihagytam még valamit azért is nem mutattam meg mert nem akarom, hogy rá mászatok a húgomra főleg te Zelo. - nézet nem kicsit feltűnően a maknae-ra.
- Ohh a végén még kiderül, hogy a kis Zelo nem is olyan ártatlan, habár nem is olyan meglepő. Valahogy sejtettem főleg ami reggel volt. mondtam és nem kicsit lett feszült a légkör.
- Ohh ugyan már nem is az esetem nézetek rá- mondta Zelo.
- Ez nagyon vicces de, mintha te akartál volna nézni miközben öltözök, ohh és azt ne hagyjuk ki mikor játszadozni akartál velem. - mondtam neki győzelem ittasan ő meg félve nézett bátyámra aki ilyenkor már jobban hasonlított egy paradicsomra annyira mérges lett.
- HOGY MIT AKARTÁL CSINÁLNI A HÚGOMMAL?? ÉS MÉG AZT MONDOD HOGY NEM AZ ESETED MEG MINDEN KI FOGLAK HERÉLNI AZ EGYSZER FIX CSAK JUSSUNK A CÉGHEZ. - nem hazudok ha azt mondom, hogy Zelo nagyon megijedt, mert még soha nem látta a leadert ilyen mérgesnek. Segély kérően nézett a fiúkra.
- Bocs haver de te csináltad magadnak tudod, hogy Bangnek a húga tabu te mégis rástartoltál és még hazudtál is, hogy nem az eseted inkább mondtad volna azt, hogy bejön neked jobban jártál volna. - mondta neki a legjobb haverja Yungup.
- Bocsi hogy megzavarom-e idilli pillanatot, de megindult a sor és nem akarom ma még meghalni - mondta Young Jae.
- Igaz-igaz na húzunk már és mondjuk a nap folyamán ne öljük meg egymást - mondta egyszerre Himchan és Dae Hyun.
Ez után nem sokkal oda is értünk a céghez mikor kiszálltunk Zelo egyből besprintelt én meg csak röhögtem rajta. A tánc próba elkezdődött leültem az egyik sarokba és néztem hogyan táncolnak. Később mikor már meguntam kimentem és körülnéztem. Találtam egy üres tánctermet ezért bementem oda bekapcsoltam a zenét és táncolni kezdetem rá. Mikor végeztem és kicsikét elfáradtam nem csoda több órán keresztül táncoltam, megállítottam a zenét és taposott hallottam a hátam mögül ezért ijedten fordultam hátra, és akkor találtam szembe magam 5 épp az állukat összekaparó emberrel és egy büszke tekintetű emberrel. Nyugodtan estem össze és néztem a plafont a 6 emberke pedig példámat követve elterültek mellettem. Csendben ültünk míg JungUp meg nem szólalt.
- Most már értem hogy miért nem akartad hogy próba videót nézünk róla és, hogy miért véded ennyire mindentől én is így tennék. Most már csak arra vagyok kíváncsi hogyan énekelsz. - intézte az utolsó mondatát nekem,
- Majd mindent a maga idejében - mosolyogtam rá angyalian. - De nektek most nem próbátok van? - egyöntetűen bólintottak - Akkor miért itt vagytok és miért nem ott? - kérdeztem.
- Csak mert mikor egy kicsit pihentünk észrevettük, hogy nem vagy sehol és így keresésedre indultunk míg meg nem hallottunk a zenét innen ezért megnéztük, hogy nem-e itt vagy és így kerültünk ide de mi már rohanunk is vissza törpe. - mondta Gukki és már mindenki indult is próbálni.
Én ott maradtam és táncoltam volt mikor énekelni is elkezdetem, de aztán a fiúknak vége lett a próbának. Így telt a vasárnapom míg haza nem rendeltek. A fiúktól elköszöntem és már indultam is haza, persze hogy nem mehettem egyedül ezért haza vittek kocsival. Mikor haza értem ledőltem az ágyra és semmi másra nem vágytam, mint egy forró fürdőre hát igen egy ilyen esemény dús hétvége után nem csodálom hogy fáradt vagyok. Gyors vacsiztam megfürödtem átnéztem, hogy holnapra mindent bepakoltam-e és utána jöhetett a régen várt pihe-puha meleg ágyikó mellé álom manó. Így telt el a hétvégém. De ami ez után történt hát kicsit elgondolkoztam hogy ki csinálhat ilyet....


Bocsi hogy ilyen későn hoztam remélem tetszik és kérlek titeket kommenteljetek :)

2.rész

Elérkezett a várva várt pillanat. Egyet pislogtam és már szombat lett még szerencse, hogy tegnap már délután elraktam ami kelleni fog nekem. Tavasz vége volt így nagyon melegem volt. Arra keltem, hogy valaki szólongat és rázogat. Ki képes kora hajnalban zaklatni komolyan mondom leverem. Mikor kinyitottam szemem kicsit meglepődtem, mikor meglátam ébresztőm. Gukki volt az aki hajnali órákban zaklat, ránéztem az órára ami 9 órát mutatott, igen nekem ez még kora hajnal. Ő csak engem nézz és mosolyog.
- Kell fénykép hamár ennyire nézzel? - ő csak kinevett, köztudott hogyha felébresztenek nem éppen kedves vagyok.
- Neked is jó reggelt és köszi nem kell már van - én értetlenül nézek rá ő meg csak megmutatja a telefonját, amiben én vagyok a hátérkép és épp alszok. - na de kelj fel és készülödj már indulnunk kéne. Már várnak a többiek. - és ezzel ki is megy a szobából még mielőtt megkérdezhetném, hogy kik várnak.
 

A ruha amit aznap felvettem

Gyors felöltözök hajamat leengedve hagyom kis smink és már is szalon képes vagyok. Lementem a konyhába ahol a bátyám épp szendvicset gyártott kirakta egy tányéra és elém rakta, hogy egyem meg. Miútán végeztem a tányért bele raktam a mosogatóba, felkaptam a táskám amiben a ruháim voltak és indultunk is. Az úton végig beszéltünk és nevetünk míg a vidámparkba nem értünk, én csak elmosolyodtam nem sűrűn járok vidámparkba. Megvetük a jegyeket és már bent is voltunk. Gukki mondta, hogy el kell intéznie egy hívást addig én szétnéztem, hogy mivel kellene kezdenünk, mikor végzet a telefonálással visszajött és kijelentette, hogy 2 perc és itt vannak én megint csak értetlenül néztem rá de nem zavartatta magát. Pár perc múlva oda jött hozánk 5 fiú én értetlenül nézzem de a testvérem csak lepacsizott velük, és most esett le, hogy kiket vártunk. De még mindig nem tudom hogy kik ők de valahonnan ismerősek. Mikor közelebb jönnek meg is tudom miért hát persze, hogy a bátyám csapattagjai. Egész hejesek csak a bátyám meg ne tudja. Mosolyogva köszöntek és bemutatkoztak.
- Szia Himchan vagyok - mosolygott az egyik.
- Szia Daehyun  vagyok. - ő is úgy csinált mint Himchan.
- Youngjae - mosolyogva intett.

- Jungup. - intett.
- Jun Hong de mindenkinek csak Zelo már sokat hallotunk rólad és azt kell mondjam sokkal szebb vagy mint ahogy mondta Guk- mosolygott ő is először meglepett, hogy hallotak rólam, útána már csak felnéztem rá szó szerint, apám mivel etették, hogy ilyen magasra nőtt mellete egy törpének érzem magam.
- Sziasztók és köszi - jöttem zavarba ami nem jellemző rám - én Chae Rin vagyok éls veletek ellentétben én nem sokat hallotam rólatok - néztem jelentőség teljesen édes kedves bátyámra. Annyira ciki volt, hogy én nem tudok róluk semmit csak azt ami a TV-ben mondanak de ki tudja, hogy mi az igazság belőle. Ők csak megszepenve néztek.
- Nem baj így legalább megismered az igazi oldalunkat nem csak azt amelyiket a szimpadon adunk. Te legalább a maszk mögé látsz. - mosolygott nagyon kedvesen Youngjae. Nem értem hogy Gukki miért nem mutatott be nekik hisz nagyon kedvesek.
- Köszi na de mire üljünk fel először is? - kérdem. - Bátyus szerinted?
- Öhm...mit szólnás a hullám vasúthoz - mutat a mögötem lévő ide-oda csavargó hullám vasútra ahonnan síkitások halatszódnak. Nincs tériszonyom de akkor is félelmetes egy kicsit.
- Rendben akkor menjünk - és indultunk az oda útat nevetve tettük meg de ahogy egyre közelebb mentünk úgy egyre jobban kezdtem megijedni. - Jól átgondoltam ezt? - kérdem magamtól. Ez lehet, hogy kiült az arcomra mert Zelo odajött hozzám megnyugtatni.
- Minden rendben? Csak azért mert nagyon ijedtnek tünsz. - mondta.
- Ennyire látszik rajtam? - kérdezem.
- Igen de ne aggódj itt vagyok és vigyázok rád - mondta és megfogta a kezem amivel nagyon megdöbentett ezt észre vette és egyből elengedte a kezem - mármint úgy értem, hogy itt vagyunk mi 6- an és vigyázzunk rád - jött ő is zavarba amin én csak nevetni tudtam. Végül mi és sorra kerültünk és száltunk is fel mellém Zelo ült, bebiztosítottuk magunkat hogy ne essünk ki és már indultunk is. Ezt is sikeresen túléltem, útána még egy csomó dologra felültünk és rengeteget nevetünk. Este felé már fáradtan indultunk is. Én csak követem a többieket, mert én mentem leghátúl. Gukki ezt észre vette és csatlakozott hozzám. Egy ideig csendben mentünk végül megszólalt.
- Jól érezted magad? - kérdi.
- Persze nagyon jól éreztem magam nem értem, hogy miért nem mutatad be őket hamarabb...hisz annyira kedvesek meg minden. - mondom ki azt ami a szívemet nyomja.
- Csak azért nem mutattam be őket mert féltelek és vigyázni szeretnék rád no meg ott van az is, hogy nagyon szeretlek tudod jól. - megölel és add egy puszit az arcomra.
- Tudom és én is szeretlek Gukki - aki most minket nézz biztos azt hiszi, hogy mi egy szerelmes párt alkotunk én ezen csak mosolyogni tudok. - Na és hol fogok aludni?? Hamár nem otthon. - váltok témát.
- Úgy gondoltam, hogy nálunk a dormban rmélem nem baj - kérdi.
- Nem dehogy legalább több időt tölthetek veled és jobban megismerhetem a fiúkat. Miközben beszélgatünk meg is érkeztünk, Gukki előre engedett a szám tátva maradt mikor beléptem valami eszméletlen szép lakás. Ő persze csak kinevete a reakcióm és kikerült, hogy ő is be tudjon jönni.
- Csukd be a szád mielőtt bele repül valami - és tovább megy. 
- Öhm én hol fogok aludni? - kérdem félve.
- Gyere megmutatom neked - jött segítségemre Zelo. Gukki rosszalóan nézet rá.
- De aztán nem nyomulni a hugomra értem - mondta védelmező nagytestvér módjára.
- Úgyan úgy ismersz engem?? - kérdi Zelo. - Mért kezdenék ki a hugoddal? - oké ez fájt, de nagyon, nem értem miért és megindult agy szoba felé én csak követem nem is szóltunk egymáshoz. - Itt is van a szobád ahol aludni fogsz nem sokára vacsi.
- Oké és kösz mindent. - beléptem a szobába nagyon szép volt de nem foglalkoztatott nagyon csak gondolkoztam, hogy Zelo miért mondta ezt. De rá kellet jönnöm, hogy hülyeségeken agyalok aminek nincs egyáltalán értelme. Hisz egy szóval se mondta, hogy tetszem neki csak azt mondta, hogy "sokkal szebb vagy mint ahogy mondta Guk" emlékeztem vissza, de azért álmodozni szabad nem. Nem sokkal később kopogásra leszek figyelmes. - Gyere!
- Csak szólni akartam, vacsi - mondta Jungup.
- Köszi mindjárt megyek. - és ezzel kiment a szobából követem őt az étkezőbe, és leültem enni, ahogy a többiek is.
- Jó étvágyat!! - mondtuk kórúsban. Végeztünk a vacsival el akartam mosogatni, de nem engedték. Ezért inkább elmentem fürödni.
- Öhm merre találom a fürdöt? - kérdem Youngjae-t aki a TV-ről rám nézett.
-  A folyóson balra a második ajtó. - mondta és nézte tovább a TV-t.
- Köszi. - és mentem is amerre mondta és sikeresen meg is találtam. Beálítottam a víz hőmérsékletét és beáltam a zuhany alá csak egy dologról megfeledkezetem. Még pedig, a 6 fiúról akik a kanapén nézi a TV-t. Ennek következménye az lett, hogy elfelejtettem bezárni az ajtót így az egyik fiú benyitott én ézre se vettem adig míg a kintről jővő hideg levegő a hátamnak csapodott. Megfordultam és megijedtem mikor látom, hogy nem más mint Himchan, ő csak meglepeten nézett rám és be is csapta az ajtót. Én még mindig a víz alatt áltam a sokktól mozdulni is elfelejtetem. De azt még hallotam, hogy Gukki megkérdezi Himchant, hogy mi történt de ő csak azt mondja, hogy véletlenül rám nyitott. Gukki mérges lett és a fiúknak kellet leálítaniuk. készen lettem a fürdéssel és én is ki mentem TV-t nézni. A fiúk tekintetét éreztem magamon. Ezért megszólaltam.
- Mi olyan érdekes rajtam? Kértek képet rólam? - nem válaszolt senki ezért tovább néztem a TV-t. Végül Himchan megszólalt.
- Bocsi, hogy rád nyitottam nem szándékos volt.
- Semmi baj tudom, hogy nem direkt csináltad jobban is figyelhetem volna és bezárhatam volna az ajtót. - mondtam kedvesen. Mostmár mindeki a TV-t nézte. Már nagyon elfáradtam ezért mindenkitól elköszöntem és adtam nekik egy jóéjt puszit kivéve Zelot és már mentem is a szobám felé. Bementem és már feküdtem is le azt álmodtam, hogy valaki befekszik mellém és átölel. Másnap mikor felkeltem fel kartam ülni de nem tudtam mert valami a derekamt átölelve nem engedett felülni lenéztem rá, és egy kéz volt az megnéztem a tulajdonosát és elsíkítottam magam mire ő is felket és értetlenül nézett rám. A síkitásomra a többiek is felkeltek és berontotak a szobámba...

A szobám

A ház belülről

1.rész

Ez a nap is úgy indult, mint a többi hétfő elmentem a fürdöbe, de az a sokk ami ott ért mikor a tükörbe néztem, mintha egy zombival szemeztem volna. Hát igen ez is csak én lehetk mikor egész este tanulok, gyors rendbe szettem magam egy kis smink a hajamat pedig felkötötem. A szobámba érve az órára néztem és nagy örömömre fél órám volt beérni a suliba vagyis megint sikerült elaludnom, gyorsan felvettem az egyenruhám lerohantam a lépcsőn be a konyhába, az asztara volt egy kis pénz kirakva felkaptam és már rohantam is. Lehet, hogy közel lakom a sulihoz de azért mégis sikerül mindig elkésnem és mivel anya és mostahaapám már kora reggel elmennek mindig dolgozni így senki nincs aki felkelcsen.
Oh milyen udvariatlan vagyok hogy be se mutatkozom Lee Chae Rin vagyok egy 16 éves ének-tánc szakos középiskolás félvér lány mélykék szemekkel félig magyar apai ágról, és félig koreai anyai ágról, de inkább anyára hasonlítok a szemem apától örököltem. A szüleim elváltak és mivel Magyarországon mindig csak bántották a félvérségemmel ezért anyával vissza jöttem Koreába. Nem mintha itt más lenne de itt azért jobban érzem magam. A nyelvet már kiskorom óta anya tanítja nekem így nem nehéz komunikálnom senkivel. Anya újra házasodott így lett egy mostohaapám Bang Minseok és gazdagottam egy mostahatestvérrel, attól függetlenül, hogy nem vérszerinti testvérek vagyunk jól kijövün egymással ő lenne Bang Yong Guk a hírhet B.A.P koreai fiúbanda Leandere és vezető rappere, sajnos nem velünk él hanem a fiúkkal, de amint van ideje meglátogat ilyen alkalom egyszer egy hónapban van. Nagyon félt mindentől ezért még nem engedi, hogy találkozak a B.A.P többi tagjával, de hogy miért azt ne kérdezétek. A suliban alig barátkozik velem valaki csak a legjobb barátnőm Oh Hani, de nekem ő is bőven elég suli útán mindig együtt logunk vagy épp tanulunk mi ketten vagyunk a suli stréberei, mert jó jegyeket szerzünk. A suliban senki nem tudja, hogy a mostohatestvérem a B.A.P Leandere,mert akkor sokan csak kihasználnának, ezért csak egy ember van aki tudja hogy ő a testvérem, de ő se tudta hogy nekem ő a tstvérem csak 1 év útán mondtam el neki és azóta még jobban megbizok benne a legjobb barátnőm. Vissza a lényegre.

Rohantam a művészetis suliba mert már csak 3 percem volt beérni, még a tanár előtt gyors berohantam és jó mélyeket lélegezve helyre állítottam a légzésem ez a reggeli futás felért egy tesi órával. A legjobb barátnőm csak kinevetet.
-Szia már megint elaludtál? - kérdezte nevetve. 
-Szia nem tehetek róla egész este csak tanultam azt a fránya törit. - válaszoltam kérdésére - de nem tudom, hogy miért kell kinevetni.
- Csak a hajadon nevetek teljesen össze van kocolva a futástól - odaadja a tükrét, hogy rendbe tudjam szedni magam. Becsöngetésre sikerült rendbe hozznom a hajam a tanár bejött nem túl jó kedvében persze engem feleltetett, megérte egész este tanulni a történelmet mert 5-re feleltem. A nap további része unalmasan telt Hanival a szünetekben végig hülyültünk órákon is beszéltünk néha de inkább figyeltünk a tanárra. Ennek a napnak is vége lett. Hani szokásunkhoz híven jött hozánk tanulni, hazafelé menet egy ismerős alakot véltem felismerni aki a házunk előtt várakozott. 
- Chae Rin szerinted kiaz aki a házatok előtt áll? - kérdezte egy kicsit félve.
- Nem tudom, de nagyon ismerős tulságosan is.... - gondolkoztam el amit közelebb értünk már kétséges sem volt, hogy honnann olyan ismerős hisz ő a testvérem. Elkesztem futni felé mikor lépéseket halott megfordult és elmosolyodott mikor meglátta rég látott hugocskáját személyemben, mikor odaértem karjába ugrotam és olyan szorosan öleltük egymást. Nagyon hiányzott már ez a bolond.
- Szia picur csak nem ennyire hiányzott a te nagy erős, izmos, sármos és irtó szexi bátyád? - a végét már elröhögte.
-  Szia de egóista itt valaki de képzeld igen - mosolyogtam én is. Ekkor ért be Hani is aki csak kiröhögött minket, hogy mennyire dinkák vagyunk.
- Szia Gukki rég látalak - köszönt neki barátnőm.
- Szia Hani igen rég látuk egymást de ti egyre jobban nőttök fel és egyre szebbek vagytok, még jobban kell vigyáznom az én hugicámra és szépséges barátnőjére - hát igen csak egy kicsit hozta zavarba Hanit egyre jobban pirult lesz itt valami érzem. Gukki mindkettőnket megölelt. 
- Na most hogy kiölelgetük magunkat be is mehetnénk - szólaltam meg.
- Rendben - mondták egyszere amin csak mosolyogtam és idultunk is be.
- És mi szél hozzot? - kérdeztem tőle
- Csak látni akartam a hugocskám meg szólni neki, hogy hétvégére ne tervezen semmit. - mondta nemes egyszerűséggel.
-  Rendben de mi lesz hétvégén? - kérdezem.
- Majd meglátod de én most mennék is mert már késésben vagyok - mondta titokzatosan a testvérem.
- Ha dolgod van akkor miért jöttél miért nem csak telefonáltál? - kérdem és kikisérem.
- Azért hogy láthassam a hugocskám de én már megyek is szia vigyázz magadra majd látjuk egymást hétvégén - mondta és megölelt és már ment is.
- Rendben szia te is vigyázz magadra - modtam az ajtóban integetve neki.
Bementem és Hanival gyors megebédeltünk és áltunk is neki a házinak közben beszélgetünk, hogy vajon mit tervezhet hétvégére, de nem tudtuk kitalálni. Hatkor befejeztük a tanulást és már ment is haza anyáék már itthon voltam. Anya épp a vacsit készítette míg Minseok az újságott olvasta az asztalnál. Segítettem anyának megteríteni és leültünk enni. Evés közben beszélgetünk és elmondtam, hogy járt itt Gukki örültek is meg szomorúak is voltak mert eljött meglátogatni és szomorúak mert nem találkoztak vele. miútán befejeztük a vacsit elmosogattam és elmentem alváshoz készülödni megfürödtem és még  elalvás előtt átolvastam, hogy miből lesz felelés vagy dolgozat. már majdnem elaludtam mikor jelzett a telom, hogy üzenetem érkezett megnéztem, hogy ki az aki ilyenkor ír persze a tesóm volt.
"- Szombaton találkozunk és rakj el ruhákat is mert csak vasárnap mész haza Gukki <3<3<3" - miútán elovastam visszaírtam neki.
"- Miért este jut eszedbe írni már félálomba voltam miért nem tudok én rád haragudni de rendben rakok el ruhát de én most megyek aludni de ne, hogy még egyszer késő este írni merj nekem miközben aludni probálok jó8 Chae Rin <3<3<3<3<3<3" - miután megírtam egyből elnyomott az álom.
A hét gyorsan eltelt és én kiváncsian vártam, hogy mit tervez hézvégére.


"írói megjegyzés lehet hogy a többi rész rövidebb lesz de megprobálom minél hosszaba írni és ne felejtsetek el kommentelni azt megköszönni ígyekszem a kövi résszel"

Szereplők

Lee Chae Rin 

16 éves vagyok  egy átlagos családban egy alig mondható átlagos testvérel vagyis mostohatestvérrel. Félvér vagyok félig magyar apai ágon, félig koreai anyai ágon ezért nem sokan barátkoznak velem. Anya elvált apától így én visszaköltöztem vele Koreába. Ő újra megházasodott így kaptam egy testvért. Szeretek énekelni, táncolni és rajzolni, valami csoda folytán jó is vagyok belőlük.

Bang Yong Guk

Ő lenne a mostahatestvérem Bang Yong Guk igen az a Bang Yong Guk. Ő a B.A.P fiúbanda Leadere és vezető rappere. Mivel ő idol ezért keveset jön haza sajnos. Annak elenére, hogy nem vérszerint vagyunk testvérek nagyon szeretjük egymást. Nagyon kedves, vicces, védelmező és nem útolsó sorban szép mosolyal rendelkezik. Eddig a csapat többi tagjával sajnos méh nem találkozhatam ez is azt mutatja, hogy nagyon félt. De még akkor nem tudta, hogy mi fog történi.

A B.A.P többi tagja

Jung Dae Hyun : fő énekese és táncol
 Yoo Young Jae : Fővokalista
 Choi Jun Hong "Zelo" : vezető rapper, vezető táncos
Moon Jung Up : fő táncos, énekes, rapper és koreográfus 
Kim Him Chan : rapper, táncos és énekes


"írói megjegyzés nézzétek el nekem ha valahol hibázok ez az első bloggom, és megeshet, hogy tele lesz helyesírási hibákkal igyekszem minél jobbá tenni a blogot"